Milyen 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosító engedély birtokában folytatható Magyarországon keresőtevékenység?

Keresőtevékenységet az folytathat, aki szezonális munkavállalási vízummal, humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel, keresőtevékenység folytatása céljából, jövedelemszerzés vagy munkavállalás céljából, vállalaton belüli áthelyezés céljából, családi együttélés biztosítása céljából, kutatás céljából, vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel, kutatói hosszú távú vagy hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, továbbá kutatói rövid távú mobilitási igazolással vagy hallgatói mobilitási igazolással vagy EU Kék Kártyával rendelkezik.

A 2016. július 1-jén hatályba lépett jogszabály-módosítás kapcsán a keresőtevékenység folytatása, mint tartózkodási cél kettévált, így megkülönböztetünk munkavállalás céljából és jövedelemszerző tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt.

Jövedelemszerzés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy

- jogszabály alapján önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson, vagy 

- gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy vezetői tisztségviselőjeként végezze tevékenységét.

Munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat

- akinek tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, vagy

- aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.

A 2014. január 1. napján hatályba lépett jogszabály-módosítás következtében átültetésre került a 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (Összevont engedély Irányelv), amely alapján a keresőtevékenység folytatása érdekében kiadott tartózkodási engedély összevont engedélyként kerül kiállításra. Az összevont engedély olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére és tartózkodásra jogosítja.

Összevont engedélyezési eljárás alkalmazásának esetei:

Ø      ha a harmadik országbeli állampolgár munkavállalás céljából terjeszt elő tartózkodási engedély iránti kérelmet;

Ø      ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és

·        családi együttélés biztosítása céljából kiállított tartózkodási engedély iránti,

·        EU Kék Kártya iránti vagy

.        kutatás célú tartózkodási engedély iránti

-                szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedély,

-                vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély, vagy

-                vállalaton belüli áthelyezés célú hosszú távú mobilitási engedély

iránti kérelmet terjeszt elő;

Ø      ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és

·        családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,

·        EU Kék Kártyával,

.        jövedelemszerzés célú,

.        kutatás célú

-          szezonális munkavállalás célú,

-          vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedéllyel, vagy

-          vállalaton belüli áthelyezés célú hosszú távú  mobilitási engedéllyel rendelkezik.

Ø      Speciális esetkör: amennyiben a harmadik országbeli állampolgár jogszabályban meghatározott humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni, a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság hivatalból eljárást indít az összevont engedély kiállítása érdekében.

Nem alkalmazható az összevont kérelmezési eljárás:

-       a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre;

-      aki a 96/71/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv alapján Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik;

-      aki Magyarország területén szezonális munkavállalási vízummal tartózkodik, illetve az Európai Unió más tagállamában szezonális munkát végez;

-      au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra;

-      aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;

-      akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített;

-      befogadottra;

-      aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik;

-      akinek tartózkodási célja, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson (pl. egyéni vállalkozó, őstermelő);

-      akinek tartózkodási célja tanulmányok folytatása;

-      arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó időtartamú tartózkodása alatt munkát kíván végezni.

Aki  tanulmányok folytatása céljából rendelkezik tartózkodási engedéllyel, a tanulmányi idő alatt történő munkavállalásához nem kell külön munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt beszereznie, nincs szüksége munkavállalási engedélyre a Magyarországon működő, nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatt. A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet szorgalmi időszakban hetente legfeljebb harminc órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat munkanapon végezhet teljes munkaidőben.

EGT-állampolgárként mikor szükséges regisztrációs igazolást kérelmezni?

Az EGT-állampolgár érvényes úti okmánnyal vagy személyazonosító igazolvánnyal jogosult Magyarország területére beutazni és 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás esetén – legkésőbb a beutazástól számított kilencvenharmadik napon – köteles a tartózkodását személyes adatainak közlésével bejelenteni.

Mi szükséges az EGT-állampolgár bejelentkezéséhez, illetve a lakcímkártya kiállításához?

Az EGT-állampolgár a 90 napot meghaladó tartózkodását  kizárólag elektronikusan az idegenrendészeti ügyindítási (Enter Hungary) elektronikus felületen  - előzetes regisztrálást megelezően  - elektronikus úton jelentheti be. A bejelentéskor be kell csatolni az érvényes úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt, valamint csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló okiratokat: keresőtevékenység folytatása esetén az ezt igazoló iratokat, tanulmányok folytatása esetén az oktatási intézmény erről szóló igazolását, családtagi jogállás esetén a családi kapcsolat fennállását igazoló okiratot, az elegendő forrás meglétét igazoló iratot, a magyarországi lakcímként bejelentett ingatlan feletti rendelkezési jogosultságot és az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére való jogosultságot vagy azok anyagi fedezetét igazoló iratot. A regisztrációs igazolás kiállításának díja 1.000 Forint, amelyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) útján kell leróni.

Az EGT-állampolgár a bejelentkezést követően mennyi időn belül kap regisztrációs igazolást, és az meddig érvényes?

A feltételek igazolása esetén  a hatóság  a regisztrációs igazolást azonnal kiállítja és postai úton megküldi az EGT-állampolgár részére. A regisztrációs igazolás határozatlan ideig érvényes.

Az EGT-állampolgár bejelentkezését követően mi a további teendő a lakcímkártya kiállításához?

Az ügyfélnek a bejelentkezést követően további teendője nincs, a lakcímkártyát postai úton megküldi a bejelentett magyarországi lakóhelyére Budapest Főváros Kormányhivatala.

EGT-állampolgár harmadik országbeli (nem EGT-állampolgár) házastársa hogyan tud Magyarország területére beutazni?

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag érvényes úti okmánnyal és –eltérő rendelkezés hiányában – érvényes 90 napot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal jogosult beutazni Magyarország területére. A Magyarországra történő vízummentes beutazásról szóló tájékoztatás itt tekinthető meg.

Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik az Európai Unió bármely tagállama által kiállított tartózkodásra jogosító okmánnyal, jogosult Magyarországra beutazni és ott 180 napon belül 90 napig tartózkodni.

EGT-állampolgár harmadik országbeli (nem EGT-állampolgár) házastársa milyen feltételekkel tartózkodhat Magyarország területén három hónapot meghaladóan?

Legkésőbb a beutazástól vagy a tartózkodási jogot megalapozó tény keletkezésétől számított kilencvenharmadik napon tartózkodási kártyát kell kérelmezni. További feltétel, hogy az EGT-állampolgár harmadik országbeli házastársa a kérelem befogadásról szóló visszaigazolástól számított 15 napon belül jelenjen meg a hatóság előtt a személyazonosság igazolása, a biometrikus adatok és aláírás minta felvételezése, valamint az okiratok elismerése céljából.

Mi szükséges a tartózkodási kártya kérelmezéséhez, illetve a lakcímkártya kiállításához?

A családtag a tartózkodási kártya iránti kérelmét kizárólag elektronikusan az idegenrendészeti ügyindítási (Enter Hungary) elektronikus felületen  - előzetes regisztrálást követően  -elektronikus úton nyújthatja be. A kérelem benyújtásakor be kell csatolni az érvényes úti okmányt, valamint csatolni kell a három hónapnál nem régebbi arcfényképet és a tartózkodási feltételek fennállását igazoló okiratokat: a családi kapcsolat fennállását igazoló okiratot, az elegendő forrás meglétét igazoló iratot, a magyarországi lakcímként bejelentett ingatlan feletti rendelkezési jogosultságot és az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére való jogosultságot vagy azok anyagi fedezetét igazoló iratot. A tartózkodási kártya kiállításának díja EGT-állampolgár családtagja esetén 15.000 Forint, amelyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) útján kell leróni.

Mennyi az eljárási határidő az EGT-állampolgár családtagja tartózkodási kártya iránti kérelme esetén, és meddig érvényes a tartózkodási kártya?

Az érdemi döntést az eljáró hatóság a kérelem benyújtásától számított 70 napon belül hozza meg. Az EGT-állampolgár családtagja tartózkodási kártyájának érvényességi ideje az EGT-állampolgár tartózkodásának időtartamához igazodik, de legfeljebb öt év. 

Szükséges-e a külföldön kiállított okiratok diplomáciai felülhitelesítése, illetve fordítása?

A külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat – hacsak törvényből, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik – a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat – ha törvény másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. 

Bevándorolt / letelepedett EGT-állampolgár hogyan tudja bevándorlási / letelepedési engedélyét és magyar személyazonosító igazolványát meghosszabbítani?

A letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező EGT-állampolgár kérelmére – a feltételek vizsgálata nélkül – állandó tartózkodási jogot igazoló okmányt kell kiállítani, melynek díja 1.500 Ft, amelyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) útján kell leróni.

Melyik harmadik országokból érkező személyeknek van szüksége vízumra a magyarországi beutazáshoz?

A Magyarországra történő vízummentes beutazásról szóló tájékoztatás itt tekinthető meg.

A harmadik országbeli állampolgár hol tud vízumot kérelmezni?

A rövid időtartamú vízumkérelmek elbírálása a Külgazdasági és külügyminisztérium hatáskörébe tartoznak A vízumkérelem benyújtása a harmadik országbeli állampolgár állandó (szokásos) tartózkodási helye szerint illetékes, illetve az állampolgársága szerinti magyar külképviseleten lehetséges.

Lehetséges-e a rövid időtartamú, ún. „C” típusú vízum meghosszabbítása?

A vízum meghosszabbítása vis major, humanitárius okok vagy súlyos személyes okok igazolása esetén lehetséges, a vízum meghosszabbításáról a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság dönt. Fontos tudni, hogy a vízum érvényességi ideje ez esetben is csak a schengeni területre történő beutazástól számított 90 napos tartózkodást biztosító ideig hosszabbítható.

Ha a vízumhosszabbítás indokaként az ügyfél súlyos személyes okot igazol, akkor a meghosszabbításért felszámítandó díj 30 Euró. Egyéb esetben a hosszabbítást térítésmentesen kell megadni.

Hol kell benyújtani a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet és mennyi az eljárás díja?

A kérelmet a konzuli tisztviselőnél vagy a kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, díja: 110 Euró, melyet elsősorban Euróban vagy más konvertibilis valutában, kivételesen a kérelem előterjesztésének helye szerinti állam törvényes fizetőeszközével kell megfizetni. A szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságon az alábbi esetekben nyújtható be a kérelem: (Belföldi személyes megjelenéssel történő előterjesztés (ügyfélszolgálaton) esetén az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 39.000 Forint, ,melyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) vagy banki befizetés (a regionális igazgatóság által rendelkezésre bocsátott csekk) formájában kell leróni)

-         a belföldi kérelmezést kivételes méltánylást érdemlő körülmény indokolja;

-         a tartózkodás célja kutatás;

-        vízummentes állam állampolgáraként, vagy ilyen harmadik országbeli állampolgárral együtt, családtagként tartózkodik jogszerűen Magyarország területén.

Kivételesen méltányolható körülmény lehet különösen a gyógykezeléssel, a családegyesítéssel vagy a keresőtevékenységgel összefüggő olyan tény, amely a harmadik országbeli állampolgárnak nem felróható okból következett be és akadályozza a jogszabályban meghatározott általános feltételeknek megfelelő helyen történő kérelmezést.

Hol és mikor kell kérelmezni a tartózkodási engedély meghosszabbítását, és mennyi az eljárás díja?

A tartózkodási engedély meghosszabbítására irányuló kérelmet kizárólag a  Főigazgatóság ügyindítási elektronikus felületén (Enter Hungary) terjeszthető elő, melynek díja 23.000.Forint,  melyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) útján kell leróni.

Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély iránti kérelmet a kutatási vagy tanulmányi célú tartózkodási engedélye érvényességi idejének lejárta elő 15 nappal terjesztheti elő.

Vannak olyan tartózkodási engedély-típusok, amelyeknek érvényességi idejét nem lehet hosszabbítani: Fehér kártya, álláskeresés vagy vállalkozásindítás céljából, gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyek.

A tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti, és a vízummentes ország állampolgáraként vízummentesen, jogszerűen Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár által belföldön előterjesztett tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelmet az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen történő regisztrálást követően elektronikus úton van lehetőség előterjeszteni. 

Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos részletes tájékoztatást ide kattintva tekintheti meg.

Mi szükséges a tartózkodási engedély kiállításához / meghosszabbításához?

Be kell mutatni az érvényes úti okmányt, csatolni kell 1 db három hónapnál nem régebbi arcfényképet és a tartózkodási feltételek fennállását igazoló okiratokat: a beutazás és tartózkodás célját igazoló okiratot, magyarországi szálláshely meglétét igazoló iratokat, a lakhatást, a tartózkodás teljes időtartamára a megélhetést és a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezetet igazoló iratokat, a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedély és érvényes menetjegy (vagy az annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközök) vagy közlekedési eszköz meglétét igazoló iratokat. A tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelemhez csatolni kell a nyilatkozatot az Európai Unió tagállamainak területéről történő önkéntes távozásról. A kérelmező a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében további okiratok csatolására is felszólítható. A változatlan feltételekre vonatkozó okiratokat nem kell ismételten csatolni. A tartózkodási engedély meghosszabbítása a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag akkor engedélyezhető, amennyiben a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása a bármely száznyolcvan napon belül a kilencven napot meghaladta.

Mely esetekben terjeszthető elő az álláskeresési vagy vállalkozásindítási tartózkodási engedély iránti kérelem? A kiadott engedély meddig érvényes?

Ilyen típusú engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

-          érvényes kutatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és igazolja, hogy kutatási tevékenységét befejezte, vagy

-          aki érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és igazolja, hogy tanulmányait sikeresen befejezte.,

amennyiben rendelkezik a jogszabályban előírt feltételekkel és az általa betölteni kívánt állás, illetve az általa elindítani kívánt vállalkozás illeszkedik a kutatás vagy az elvégzett tanulmányok szintjéhez.

Mikor kérhető gyakornoki tevékenység céljából tartózkodási engedély?

Ilyen célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki igazolja, hogy jóváhagyott gyakornokot fogadó szervezettel kötött gyakornoki szerződés alapján gyakornoki tevékenységet kíván Magyarországon végezni.

Fontos, hogy a fogadó szervezet írásban kötelezettséget vállaljon arra vonatkozóan, hogy megtéríti a gyakornok esetleges kiutasításával kapcsolatos költségeket, a kérelmező a kérelmezést megelőző két évben megszerzett, gyakornoki tevékenysége folytatásához szükséges felsőfokú végzettséggel rendelkezzen, vagy ez irányú felsőfokú tanulmányokat folytasson és rendelkezzen megfelelő nyelvismerettel.

Mi a különbség a kutatói rövid távú mobilitási igazolás és a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély között?

Mindkét esetben az ügyfélnek rendelkeznie kell az Európai Unió valamely tagállama által kutatás céljából kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel.

A kutatói rövid távú mobilitási igazolás abban az esetben kérelmezhető, ha maga a kutató vagy annak a családtagja 360 napos időszakon belül maximum 180 napig kívánja a már az Unió valamely tagállamában megkezdett kutatási tevékenységének egy részét Magyarországon folytatni.

A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély pedig akkor kérhető, ha maga a kutató vagy annak a családtagja 180 napon túl kívánja a már az Unió valamely tagállamában megkezdett kutatási tevékenységének ez részét Magyarországon folytatni. Ezen tartózkodási engedély a kutató esetében 365 napig lehet érvényes, míg a családtagja részére kiadott okmány 360 napig.

Mindkét esetben úgy kell meghatározni a Magyarországon kiadott okmány érvényességi idejét, hogy az ne haladja meg az Európai Unió tagállama által kiállított kutatási célú tartózkodási engedély érvényességét.

Mit jelent a hallgatói mobilitás?

Azok a harmadik országbeli hallgatók, akik az Európai Unió más tagállama által kiállított, érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkeznek és tanulmányaik egy részét Magyarországon kívánják folytatni, valamint

-          a mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális programban, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásban NEM ÉRINTETTEK, hallgatói mobilitási tartózkodási engedélyt;

-          a mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális programban, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásban ÉRINTETTTEK, hallgatói mobilitási igazolást kapnak.

Jár-e a tartózkodási engedélyhez lakcímkártya?

Nem. A tartózkodási engedéllyel rendelkező személy a szálláshely bejelentésének tényét a bejelentőlap második példánya igazolja.

Milyen esetekben szükséges a szálláshely bejelentése, és hogyan történik?

A harmadik országbeli állampolgárok – függetlenül attól, hogy vendégkönyv vezetésére köteles kereskedelmi szálláshelyen, vagy magánszálláshelyen tartózkodnak – kötelesek a magyarországi szálláshelyüket bejelenteni az illetékes regionális igazgatóságon, amennyiben a tervezett tartózkodásuk a beutazástól számított harminc napot meghaladja.

A szálláshely bejelentése a beutazástól számított 3 napon belül a  Főigazgatóság ügyindítási elektronikus felületén (Enter Hungary) teljesíthető a természetes személyazonosító adatok közlésével.

A szálláshely megváltozását 3 napon belül kell bejelenteni elektronikusan az idegenrendészeti ügyindítási (Enter Hungary) elektronikus felületen, előzetes regisztrálást követően .

Mi a teendő a Magyarország területén született harmadik országbeli gyermek születése esetén?

Ha a vízummal, tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke születik, ennek tényét köteles a következő adatok közlésével bejelenteni: a gyermek természetes személyazonosító adatai, a gyermek úti okmányának azonosító adatai, a gyermek szálláshelyének címe vagy lakcíme. A gyermek születését a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával a szülő lakóhelye, illetőleg szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell bejelenteni a gyermek születésétől számított 3 hónapon belül. (Formanyomtatvány)

Bevándorolt / letelepedett személy lakcímének megváltozását hol köteles bejelenteni?

A lakóhelyváltozás bejelentése az új lakóhely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalánál történik, a lakóhelyváltozás nem jár a tartózkodási okmány cseréjével; a bejelentést a járási hivatal által kiadott, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány igazolja, ezért ezt a hatósági igazolványt a tartózkodási okmánnyal együtt kell őrizni és az arra feljogosított hatóságnak betekintésre át kell adni

Meddig kell érvényesnek lennie az útlevélnek a tartózkodási engedély kérelmezésekor?

Az EGT állampolgárok esetében nincs jelentősége az úti okmány érvényességi idejének (az egyetlen követelmény, hogy a kérelem benyújtásakor érvényes legyen). 

A harmadik országbeli kérelmezők esetében a regionális igazgatóság a tartózkodási engedély érvényességi idejét – a Harmtv.-ben foglalt keretek között – a kérelemhez mellékelt okiratok tartalma, a tartózkodás célja és tervezett időtartama, valamint a tartózkodás körülményei tekintetében rendelkezésre álló valamennyi egyéb adat alapján, a kérelmező egyedi körülményeit is figyelembe véve határozza meg. Az engedélyezett tartózkodás időtartamát főszabály szerint úgy kell megállapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgár úti okmánya az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább három hónapig érvényes legyen. Ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának célja tanulmányok folytatása vagy kutatás, vagy családi együttélés biztosítása, vagy az EU Kék Kártya birtokában történő keresőtevékenység folytatása, úti okmánya érvényességi idejének legfeljebb az engedélyezett tartózkodás időtartamát kell lefednie.

A biometrikus tartózkodási engedélyt kell-e cserélni, ha új útlevelet kell kiállíttatni bármely okból (kivéve adatváltozás esetköre). 

Nem. Elegendő bemutatni az új útlevelet az illetékes Regionális Igazgatóságon.

Beleszámítandó-e a tartózkodási engedély vagy egyéb hosszútávú tartózkodásra jogosító engedély alapján történő magyarországi tartózkodás a rövid távú (vízummentes) tartózkodás idejébe?

A tartózkodási engedély vagy egyéb hosszútávú tartózkodásra jogosító engedély birtokában történő jogszerű tartózkodás időtartama nem számítandó bele a rövidtávú tartózkodás időtartamába.

Mennyi magyarországi tartózkodási idő után kérelmezhető a nemzeti letelepedési engedély?

Nemzeti letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

·         akinek Magyarország területén lakhatása és megélhetése biztosított,

·         aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja,

·             akivel szemben kizáró ok nem áll fenn,aki tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik,

·          akinek letelepedése Magyarország érdekeivel összhangban áll és:

o    a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott;

o    a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve eltartott felmenőként családi életközösségben él bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral;

o    bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték;

o    magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, illetve akinek felmenője magyar állampolgár vagy magyar állampolgár volt;

o    bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermeke.

Mit tekinthet a regionális igazgatóság a nemzeti letelepedési kérelem elbírálása során Magyarország érdekének?

A regionális igazgatóság Magyarország érdekének tekintheti különösen Magyarország gazdasági, tudományos, kulturális és sport érdekének fennállását, valamint a harmadik országbeli állampolgár nagymértékű társadalmi integrációját.

Felhívjuk a figyelmet, hogy ennek vonatkozásban célszerű, ha kérelmező minden a hatóságot segítő információt a kérelmében vagy az önéletrajzban a hatóság rendelkezésére bocsát, illetőleg benyújtja az azok alátámasztására szolgáló okiratokat segítve ezzel a hatóság döntésének meghozatalát.

A regionális igazgatóság annak megállapítása érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgár nemzeti letelepedése Magyarország érdekében áll-e, az ügy elbírálásához szükséges adattal vagy irattal rendelkező minisztérium vagy más központi államigazgatási szerv felé megkereséssel élhet. Az érintett szerv a megkeresésre 15 napon belül válaszol.

A nemzeti letelepedési engedély birtokában utazhat-e a harmadik országbeli állampolgár más schengeni tagállam területére?

Igen, a harmadik országbeli állampolgár az érvényes útlevelével a nemzeti letelepedési engedély okmányának érvényességi ideje alatt beutazhat más schengeni tagállam területére és ott 90 napot meg nem haladó ideig vízummentesen tartózkodhat. Amennyiben egy másik schengeni tagállam területén a harmadik országbeli állampolgár 90 napot meghaladó ideig szándékozik tartózkodni, javasoljuk, hogy a tartózkodás szabályairól a beutazást megelőzően az adott tagállam illetékes hatóságainál (pl. nagykövetségén, konzulátusán) kérjen további tájékoztatást.

A nemzeti letelepedési engedély igényléséhez milyen típusú engedéllyel, vízummal kell rendelkezni?

Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt kaphat az a harmadik országbeli állampolgár, aki tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik és megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek.

A menekültügyi hatóság által menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár a nemzeti letelepedési engedélyt tartózkodási vízum vagy tartózkodási engedély hiányában is kérelmezheti.

A nemzeti letelepedési engedély elbírálásánál jelent-e valamilyen előnyt az, ha egy családtag már rendelkezik letelepedési engedéllyel?

Igen, mivel a nemzeti letelepedési engedély kiállítása iránti kérelmet a hároméves jogszerű tartózkodást megelőzően is előterjesztheti az a harmadik országbeli állampolgár, aki a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve eltartott felmenőként családi életközösségben él bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral, vagy bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték, illetve ha bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermeke.

EGT-állampolgár kérelmezhet-e nemzeti letelepedési engedélyt?

Nem, nemzeti letelepedési engedélyt kizárólag harmadik országbeli állampolgár kaphat. Az EGT-állampolgárok beutazásának és tartózkodásának szabályait a szabad mozgás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szabályozza, amely alapján az EGT-állampolgárok regisztrációs igazolásra, illetve 5 év folyamatos magyarországi tartózkodást követően állandó tartózkodási kártyára jogosultak.

Kiskorú letelepedéséhez szükséges-e bármilyen hozzájáruló nyilatkozat a másik szülő részéről?

A kiskorú harmadik országbeli állampolgárnak igazolnia kell, hogy szülője vagy törvényes képviselője magyarországi tartózkodásához – a tervezett tartózkodás időtartamára – hozzájárult.

A szülői hozzájárulást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni, valamint magyar vagy angol nyelvű fordítással ellátni.

Indokolt-e a személyes megjelenés a kérelem benyújtása során, vagy történhet-e meghatalmazott útján? Az eljárás során meghatalmazott eljárhat-e?

A kérelem előterjesztésére kizárólag elektronikus úton kerülhet sor, azonban a  személyes megjelenésre annak okán szükség van, mivel a nemzeti letelepedési engedély okmány biometrikus adatokat tartalmazó okmány, így arcképmás készítésére és hat éves kor feletti kérelmező esetén ujjnyomat rögzítésére kerül sor.

Jogi képviselő vagy jogi személy meghatalmazotti eljárása esetén kizárólag elektronikusan nyújthatók be a – az egyébként is elektronikusan indítható – kérelmek.

Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását e törvény eltérő rendelkezése hiányában,

a) helyette

aa) törvényes képviselője,

ab) a Magyarországon 90 napot meghaladó tartózkodási jogosultsággal rendelkező

házastársa,

ac) eltartott felmenő esetén a Magyarországon 90 napot meghaladó tartózkodási jogosultsággal rendelkező nagykorú gyermeke vagy

ad) az ügyfél, illetve törvényes képviselője, házastársa vagy eltartott felmenő esetén nagykorú gyermeke által meghatalmazott személy, továbbá

b) az ügyfél és meghatalmazott képviselője együtt

is eljárhat.

Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát a jogszabályban meghatározott módon, írásba foglalt meghatalmazással köteles igazolni.

Szükséges-e a nemzeti letelepedési engedély kiállításához, hogy a harmadik országbeli állampolgár saját tulajdonú ingatlannal rendelkezzen?

A nemzeti letelepedési engedély kiadásának nem feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár saját tulajdonú ingatlannal rendelkezzen. A jogszabály azt írja elő feltételként, hogy a kérelmező magyarországi lakhatása biztosított legyen, illetve igazolni tudja az első magyarországi lakóhelyként bejelenteni kívánt lakás feletti rendelkezési, illetve használati jogosultságát. Ugyanakkor az eljáró hatóságnak a magyarországi megélhetés értékelésekor figyelembe kell vennie többek között azt is, hogy a kérelmező a saját és családtagjai lakhatását szolgáló ingatlan tulajdonosa-e. Ugyanakkor nem lehet a megélhetést biztosító magyarországi vagyonnak tekinteni a harmadik országbeli állampolgár olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja.

Mennyi ideig érvényes a nemzeti letelepedési engedély? És hogyan történik a meghosszabbítása?

A nemzeti letelepedési engedély határozatlan idejű tartózkodásra jogosítja birtokosát Magyarország területén. Az okmány érvényességi ideje 5 év, amelyet a harmadik országbeli állampolgár külön elektronikus úton terjeszthető elő a Főigazgatóság idegenrendészeti ügyindítás elektronikus felületén előzetes regisztrálást követően . A nemzeti letelepedési engedély meghosszabbítására irányuló eljárás díja 20.000 Forint, melyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) vagy útján kell a kérelmezőnek lerónia.

Amennyiben az eljárási díj befizetéséről számlát kíván kérni, kattintson az alábbi linkre:

Számla bizonylat kérése eljárási díj befizetéséről

Kérelmére az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság illetékes regionális igazgatósága további 5 évvel meghosszabbítja engedélyét. A Harmtv. 35/A. § (1) bekezdése alapján nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár a nemzeti letelepedési engedély meghosszabbítása iránti kérelmet a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, annál a konzuli tisztviselőnél is benyújthatja, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik.”

Ha a nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár családi okok miatt hazautazni kényszerül, de később vissza kíván jönni, elveszíti-e érvényességét a letelepedési engedély? Ha igen, mennyi idő után?

Amennyiben a letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem a végleges külföldi letelepedés szándékával hagyja el Magyarországot, Magyarország területének hat hónapnál hosszabb ideig történő elhagyásának szándékáról a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot – az okok és a külföldi tartózkodás várható időtartamának megjelölésével – írásban értesítheti. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét két évet meg nem haladó időtartamra és nem a végleges külföldi letelepedés szándékával hagyja el, a regionális igazgatóság a külföldi tartózkodás – az értesítésben foglalt – várható időtartamán belül a nemzeti letelepedési engedélyt ezen okra hivatkozással nem vonhatja vissza, feltéve, hogy a harmadik országbeli állampolgár az értesítést megelőző egy éves időtartamon belül legalább száznyolcvan napot Magyarország területén tartózkodott.

A nemzeti letelepedési engedély birtokában utazhat-e a harmadik országbeli állampolgár más schengeni tagállam területére?

Igen, a harmadik országbeli állampolgár az érvényes útlevelével a nemzeti letelepedési engedély okmányának érvényességi ideje alatt beutazhat más schengeni tagállam területére és ott három hónapot meg nem haladó ideig vízummentesen tartózkodhat. Amennyiben egy másik schengeni tagállam területén a harmadik országbeli állampolgár három hónapot meghaladó ideig szándékozik tartózkodni, javasoljuk, hogy a tartózkodás szabályairól a beutazást megelőzően az adott tagállam illetékes hatóságainál (pl. nagykövetségén, konzulátusán) kérjen további tájékoztatást.

Milyen iratok szükségesek a nemzeti letelepedési engedély benyújtásához?

A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek mellékelnie kell az érvényes úti okmányát, valamint kérelméhez csatolnia kell: a születési, házasságban élő kérelmező esetén a házassági anyakönyvi kivonatot is, a házasság megszűnése esetén az azt megállapító jogerős hatósági határozatot, kiskorú kérelmező esetén a kiskorú személyes joga szerinti hiteles okiratot arról, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgár letelepedésének nincs törvényes akadálya, a magyarországi lakhatást és megélhetést igazoló okiratokat, a biztosítotti jogviszonyt igazoló okiratot, a Magyarországra történő beutazását megelőző állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti ország hatósága által kiállított, büntetlen előéletet igazoló, három hónapnál nem régebbi okiratot, valamint 1 db arcfényképet.

Mi a teendő a Magyarország területén született harmadik országbeli gyermek születése esetén?

Ha a vízummal, tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke születik, ennek tényét köteles a következő adatok közlésével bejelenteni: a gyermek természetes személyazonosító adatai, a gyermek úti okmányának azonosító adatai, a gyermek szálláshelyének címe vagy lakcíme. A gyermek születését a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával a szülő lakóhelye, illetőleg szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell bejelenteni a gyermek születésétől számított 3 hónapon belül. (Formanyomtatvány)

Bevándorolt / letelepedett személy lakcímének megváltozását hol köteles bejelenteni?

A lakóhelyváltozás bejelentése az új lakóhely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalánál történik, a lakóhelyváltozás nem jár a tartózkodási okmány cseréjével; a bejelentést a járási hivatal által kiadott, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány igazolja, ezért ezt a hatósági igazolványt a tartózkodási okmánnyal együtt kell őrizni és az arra feljogosított hatóságnak betekintésre át kell adni.

Bevándorolt / letelepedett EGT-állampolgár hogyan tudja bevándorlási / letelepedési engedélyét és magyar személyazonosító igazolványát meghosszabbítani?

A letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező EGT-állampolgár kérelmére – a feltételek vizsgálata nélkül – állandó tartózkodási jogot igazoló okmányt kell kiállítani, melynek díja 1.500 Forint, melyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártyaútján kell a kérelmezőnek lerónia. 

EGT állampolgár családtagja tartózkodási kártya

• Betűméret
• Nyomtatás
• E-mail

JOGOSULTAK KÖRE

Az EGT-állampolgárt kísérő, vagy EGT-állampolgárhoz csatlakozó harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag kaphat tartózkodási kártyát.

Az eljáró idegenrendészeti hatóság engedélyezheti annak a személynek a családtagként történő tartózkodását is, aki - abban az országban, ahonnan érkeznek - a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás feltételeit teljesítő EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik.

Az EGT- állampolgár családtagja tartózkodásra jogosult, ha az EGT – állampolgár

-          tartózkodási célja keresőtevékenység folytatása,

-          a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik.

Az EGT- állampolgár házastársa, valamint eltartott gyermeke tartózkodásra jogosult, ha az EGT - állampolgár

- tanulmányok - ideértve a szakképzést, továbbá a felnőttképzést, ha annak képzési programja akkreditált - folytatása céljából felvételt nyert a nemzeti köznevelésről szóló törvény, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézménybe, és tartózkodása teljes időtartama során elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, a jogosult tartózkodásra.

Családtag:

• az EGT- állampolgár házastársa;
• az EGT- állampolgár, vagy házastársa 21. életévét be nem töltött, vagy eltartott leszármazója;
• az EGT- állampolgár, vagy házastársa eltartott felmenője;
• az EGT- állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság, vagy az Európai Unió más tagállamainak hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített;
• azon személy, akinek az eljáró idegenrendészeti hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.

FOGALOMMAGYARÁZAT

Harmadik országbeli állampolgár

Hontalan

EGT- állampolgár

Közös háztartás

A KÉRELEM BENYÚJTÁSA ÉS AZ ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

Feltétele: a kitöltött formanyomtatvány, valamint a kötelező mellékletek benyújtása és az eljárási díj megfizetése.

A korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen kiskorú kérelmező helyett a kérelmet a kérelmező törvényes képviselője nyújtja be.

A tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet legkésőbb a beutazástól, illetve a tartózkodási jogot megalapozó tény (pl.: házasságkötés, gyermekszületés) keletkezésétől számított 93. napon,  kell benyújtani.

Az EGT állampolgár családtagja a tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmét személyesen a magyarországi lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság ügyfélszolgálatán, illetve az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen (Enter Hungary) történő regisztrálást követően elektronikus úton terjesztheti elő. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos részletes tájékoztatást ide kattintva tekintheti meg.

Felhívjuk figyelmét, hogy az elektronikus úton benyújtott kérelem akkor tekinthető a hatósághoz érkezettnek, ha az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Továbbá szükséges a befogadásról szóló visszaigazolástól számított 15 napon belül megjelenni az illetékes regionális igazgatóság előtt a személyazonosság igazolása, biometrikus adatok és aláírás minta felvételezése, valamint az okiratok elismerése céljából.

A kérelem benyújtásakor az érvényes úti okmányt be kell mutatni, illetve csatolni kell azon okiratokat, amelyek igazolják a családi kapcsolat fennállását, illetve azt, hogy a kérelmező jogosult a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra.

Ha a tartózkodási kártyát nem ötéves érvényességgel állították ki, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag kérelmezheti a tartózkodási kártya meghosszabbítását. A meghosszabbítás iránti kérelmet legkésőbb a tartózkodási kártya érvényességi idejének lejártát megelőző harmincadik napon kell benyújtani az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen történő regisztrálást követően.

Amennyiben a tartózkodási kártyát ötéves érvényességgel állították ki, és az öt év eltelt, az EGT- állampolgár családtagja állandó tartózkodási kártya kiállítását kérheti, vagy egy újabb tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet nyújthat be.

Ha a kérelmező EGT- állampolgár családtagja, a tartózkodási kártya kiadására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja 15.000 Forint, melyet elektronikus  fizetési eszköz (bankkártya) útján kell leróni. 

Amennyiben az eljárási díj befizetéséről számlát kíván kérni, kattintson az alábbi linkre:

Számla bizonylat kérése eljárási díj befizetéséről

A kérelem ügyében indult eljárás ügyintézési határideje 21 nap, a regionális igazgatóság a tartózkodási kártya iránti kérelmet 70 napon belül bírálja el. A kérelmező részére az okmányt az eljáró idegenrendészeti hatóság postai úton kézbesíti.

Az elutasító döntéssel szemben jogorvoslatnak van helye, mely a közléstől számított 15 napon belül nyújtható be az elsőfokú döntést hozó hatóságnál. Abban az esetben, ha a fellebbezés elkésett, vagy nem az arra jogosulttól származik, vagy az ügyfél fellebbezésében olyan új tényre hivatkozik, amelyről a döntés meghozatala előtt tudomása volt, vagy a fellebbezést indoklás nélkül nyújtja be, az elsőfokú döntést hozó hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 47.000 Forint, melyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) vagy banki befizetés (a regionális igazgatóság által rendelkezésre bocsátott csekk) útján kell leróni. A közlemény rovatba szükséges beírni az ügyfél nevét, születési idejét és az ügytípust – „Tartózkodási kártya jogorvoslat”.

Amennyiben az eljárási díj befizetéséről számlát kíván kérni, kattintson az alábbi linkre:

Számla bizonylat kérése eljárási díj befizetéséről

FORMANYOMTATVÁNYOK

A kérelem benyújtásához az alábbi formanyomtatványok kitöltése és kinyomtatása szükséges!

Elektronikus úton kitölthető Word formátum:

- Tartózkodási kártya kiállítása, meghosszabbítása, első lakóhely bejelentése adatlap

- Eltartási nyilatkozat

- Tartózkodási kártya okmány pótlása iránti kérelem

- Tartózkodási kártya okmány cseréje iránti kérelem
- Eltartási nyilatkozat

PDF formátumban letölthető, kézírással kitölthető formanyomtatványok:

- Tartózkodási kártya kiállítása, meghosszabbítása, első lakóhely bejelentése adatlap

- Eltartási nyilatkozat

- Tartózkodási kártya okmány pótlása iránti kérelem

- Tartózkodási kártya okmány cseréje iránti kérelem

- Eltartási nyilatkozat

KÖTELEZŐ MELLÉKLETEK

A családi kapcsolat igazolható:

·        születési anyakönyvi kivonattal;

·        házassági anyakönyvi kivonattal;

·        bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló anyakönyvi kivonattal;

·        örökbefogadásról szóló okirattal;

·        egyéb családi kapcsolat fennállását hitelt érdemlő módon igazoló okirattal.

Az anyakönyvi kivonaton a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - hacsak a törvényből, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha a törvény másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

Ha az az EGT- állampolgár, akit kísér, vagy akihez csatlakozik, regisztrációs igazolással vagy állandó tartózkodási kártyával nem rendelkezik, a családtagnak igazolnia kell, hogy az EGT- állampolgár

·        keresőtevékenységet folytat,

·        a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, vagy

·        tanulmányok - ideértve a szakképzést, továbbá a felnőttképzést, ha annak képzési programja akkreditált - folytatása céljából felvételt nyert a nemzeti köznevelésről vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézménybe, és tartózkodása teljes időtartama során elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik.

Ha az EGT- állampolgár tartózkodási célja keresőtevékenység folytatása azt a kérelmező különösen a következő módon igazolhatja:

·        munkaszerződéssel;

·        ha az EGT- állampolgár gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, ügyvezetőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végzi tevékenységét, érvényes szerződéssel vagy a cégjegyzékbe bejegyzett cég nevét, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozattal;

·        érvényes vállalkozói igazolvánnyal vagy azzal egyenértékű – más tagállam hatósága által kiállított – vállalkozási tevékenység folytatására jogosító engedéllyel, egyéni vállalkozói igazolvány hiányában egyéni vállalkozói nyilvántartási számmal;

·        munkát kereső személy esetén olyan dokumentumokkal, amelyek alátámasztják, hogy munkát keres, és a keresőtevékenység megkezdése valószínű, vagy

·        egyéb hitelt érdemlő módon.

Ha az EGT- állampolgár tartózkodási célja tanulmányok folytatása, azt a kérelmező különösen az alábbi okiratokkal igazolhatja:

·        a nemzeti köznevelésről vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézmény felvételi igazolásával;

·        tanulói vagy hallgatói jogviszonyt igazoló okirattal, vagy

·        egyéb hitelt érdemlő módon.

ELEGENDŐ ANYAGI FORRÁS LÉTÉT IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK

Különösen az EGT- állampolgár megélhetését biztosító vagyonával vagy olyan jövedelmével igazolható, amely

·        EGT- állam társadalombiztosítása vagy egyéb szociális ellátórendszere alapján jár;

·        tagdíjfizetésen vagy rendszeres befizetésen alapuló részesedésből vagy ellátásból származik;

• Magyarországon vagy külföldön vezetett bankszámlán rendelkezésre áll;
• tartásdíj esetén az erről szóló közokiraton alapul.

A kérelemhez mellékelni kell az EGT- állampolgár által a családtag vonatkozásában tett eltartási nyilatkozatot.

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS MEGLÉTÉT IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK

Okirattal kell igazolni, hogy az EGT- állampolgár a magyarországi tartózkodás teljes időtartamára jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére (így különösen a társadalombiztosításról szóló külön törvény, nemzetközi szerződés, vagy külön megállapodás alapján), vagy azok fedezetéről maga gondoskodik.

AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI LAKÓHELY BEJELENTÉSE

Az első magyarországi lakóhely bejelentésére a tartózkodási kártya kiállítása iránti eljárásban kerül sor. Az idegenrendészeti hatóság előtti eljárásban okirattal kell igazolnia a lakás feletti rendelkezési jogosultságot.

A lakhatás igazolható különösen:

·        lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződéssel;

·        szívességi lakáshasználatról szóló okirattal;

·        a lakás tulajdonjogát igazoló okirattal, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolattal;

·        vagy egyéb hitelt érdemlő okirattal.

A kötelező mellékleteken kívül az eljárás során az idegenrendészeti hatóság a tényállás tisztázása érdekében további okiratok benyújtására is felhívhatja, valamint egyéb eljárási cselekményt is foganatosíthat. A hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

A kérelmező vagy annak képviselője a kérelem benyújtását követően csatolt iratokat postai vagy elektronikus úton csatolhatja a kérelméhez. A kérelmező kivételes méltánylást érdemlő esetben a csatolandó iratokat az eljáró idegenrendészeti hatóságnál személyesen is benyújthatja, ezen körülményt azonban igazolnia kell. Amennyiben a kérelem elektronikus úton került benyújtásra a hiánypótlási felhívás és annak teljesítése is elektronikus úton történik.

ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE

Az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási kártyájának érvényességi ideje a tartózkodási joggal rendelkező EGT- állampolgár tartózkodásának időtartamához igazodik. A tartózkodási kártyát legfeljebb ötéves érvényességgel kell kiállítani.

KAPCSOLÓDÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

Amennyiben a regionális igazgatóság a jogszabályi feltételek fennállta esetén az Ön részére kiállítja a tartózkodási kártyát, ezt követően a lakcímről szóló hatósági igazolvány (lakcímkártya) kiállítására Budapest Főváros Kormányhivatala intézkedik. A továbbiakban lakóhelyének megváltozása esetén a lakcímbejelentést a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál teljesítheti.

A lakcímről szóló hatósági igazolványt a tartózkodási kártyával együtt kell őrizni, és az arra feljogosított hatóságnak betekintésre át kell adni.

A családtag úti okmányának, személyazonosító igazolványának, illetve a tartózkodási jogát igazoló okmányának eltulajdonítását, megsemmisülését, elvesztését, továbbá az elveszettnek hitt és bejelentett okmány megtalálását az idegenrendészeti hatóságnál (az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság regionális igazgatóságánál vagy rendőrkapitányságon) köteles bejelenteni.

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag az új úti okmány és a fenti, hatóság részére történt bejelentés alapján kiadott - bejelentésről szóló - igazolás birtokában hagyhatja el az ország területét.

A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodási jogát gyakorló EGT- állampolgár vagy családtag a személyes adatok közlésével köteles bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál:

·        a vele együtt tartózkodó családtagjának a halálát;

·        a névváltoztatást;

·        ha a haláleset vagy a névváltoztatást eredményező tény Magyarország területén kívül következett be.

A tartózkodási jogcímben az EGT- állampolgár halála, továbbá az EGT- állampolgárral kötött házasság felbontása, vagy érvénytelenítése okán bekövetkezett változást a családtag köteles bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál és a további tartózkodás feltételeit igazolni. A családtag köteles bejelenteni, ha a tartózkodási jog alapjául szolgáló élettársi életközösség megszűnt.

Ha a családtag felhagy tartózkodási jogának gyakorlásával, vagy Magyarország területét végleg elhagyja, ennek tényét, valamint a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országát a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál bejelentheti, és a tartózkodási jogot igazoló okmányát leadhatja.

JOGOSULTAK KÖRE

EU Kék Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki

·      rendelkezik érvényes úti okmánnyal;

·      igazolja beutazása és tartózkodása célját;

·      valamint nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása és tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekeit;

·      nem áll beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt, és

·      akivel szemben nem állnak fenn törvényben meghatározott kizáró okok;

·      foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott;

·      az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak, és

·      Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként bejelentett.

EU Kék kártya kiállítása iránti kérelmet nyújthat be:

az a harmadik országbeli állampolgár, aki érvényes álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, annak érvényességi ideje alatt Magyarországon EU Kék kártya kiállítása iránti kérelmet nyújthat be.

Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU kék kártyát kap, ha

·      az EU kék kártyát kiállító tagállamban legalább tizenkét hónapig jogszerűen tartózkodott és

·      rendelkezik az EU Kék Kártya kiadásának fent meghatározott feltételeivel.

Nem kaphat EU Kék Kártyát:

·      az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;

·      a befogadott;

-          akit Magyarország ideiglenes védelemben részesített,

·      az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik;

·      ·      az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik;

·      az a harmadik országbeli állampolgár, aki a kereskedelem és befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak beutazását és tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalás alapján utazott be Magyarország területére;

·      a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik.

FOGALOMMAGYARÁZAT

Harmadik országbeli állampolgár

Hontalan

EU Kék Kártya

Összevont engedély

Összevont kérelmezési eljárás

A KÉRELEM BENYÚJTÁSA ÉS AZ ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

Feltétele: a kitöltött formanyomtatvány, három hónapnál nem régebbi arcfénykép, valamint a kötelező mellékletek benyújtása, illetve az eljárási díj megfizetése.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem – kiemelt foglalkoztató esetén – a jövőbeni munkáltatója útján is előterjeszthető, ha ehhez az ügyfél írásban egyoldalú nyilatkozattal hozzájárul.

Amennyiben a kérelmet a foglalkoztató vagy a magyarországi fogadószervezet terjeszti elő, akkor erre elektronikus azonosítást követően elektronikus úton kerülhet sor.

Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos  részletes tájékoztatást ide kattintva tekintheti meg.

Kiemelt foglalkoztatónak minősül:

-      a Kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztató

-      az a foglalkoztató, amely a magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter közleményében meghatározott foglalkozásokban Magyarországgal szomszédos országból származó harmadik országbeli állampolgárt kíván Magyarországon foglalkoztatni,

-      az a foglalkoztató, amely a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban szereplő munkáltató,

-      az a foglalkoztató, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást valósít meg.

Az EU Kék Kártya kiadása iránti kérelmet - törvényben foglalt kivétellel - annál a konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik. A kérelem benyújtásakor az érvényes úti okmányt be kell mutatni. Azokban az esetekben is, amikor a foglalkoztató útján kerül előterjesztésre a tartózkodási engedély iránti kérelem, a fenti adatrögzítés és egyéb eljárási cselekmények lefolytatása céljából a hatóság felhívására az ügyfél köteles az eljáró hatóság előtt a hatóság felhívására személyesen megjelenni.

A kérelem benyújtásakor a biometrikus adatokat tartalmazó tartózkodásra jogosító okmány kiállítása céljából arcképmás készítésére és ujjnyomat rögzítésére kerül sor, amelyet a harmadik országbeli állampolgár tűrni köteles.

A harmadik országbeli állampolgár a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozni köteles arra vonatkozóan, hogy a kérelem elutasítása esetén vállalja-e az Európai Unió tagállamainak területéről történő önkéntes távozást.

Ha a regionális igazgatóság az EU Kék Kártya kiadása iránti kérelemnek helyt ad, a külképviseleten történő kérelmezés esetében egyidejűleg a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását is engedélyezi, és erről értesíti a konzuli tisztviselőt. A tartózkodásra jogosító okmány átvételére jogosító vízumot - a regionális igazgatóság döntése alapján - a konzuli tisztviselő adja ki.

 A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártya kiadása iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon is előterjesztheti, amennyiben a belföldi kérelmezést kivételes méltánylást érdemlő körülmény indokolja, vagy az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1806 rendelet II. mellékletében szereplő állam állampolgáraként, vagy ilyen harmadik országbeli állampolgárral együtt, családtagként tartózkodik jogszerűen Magyarország területén.

Kivételesen méltányolható körülmény különösen a gyógykezeléssel, a családegyesítéssel vagy a keresőtevékenységgel összefüggő olyan tény, amely a harmadik országbeli állampolgárnak nem felróható okból következett be és akadályozza a jogszabályban meghatározott általános feltételeknek megfelelő helyen történő kérelmezést.

Vízummentes ország állampolgáraként vízummentesen, jogszerűen Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen történő regisztrálást követően elektronikus úton  terjesztheti elő.

Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos részletes tájékoztatást ide kattintva tekintheti meg.

Az EU Kék Kártya iránti kérelmet főszabály szerint az eljáró hatóság összevont kérelmezési eljárás keretében bírálja el.

A kérelmező részére a tartózkodási engedély okmányt az eljáró idegenrendészeti hatóság postai úton kézbesíti. A kérelmező a tartózkodási engedély okmányt az eljáró idegenrendészeti hatóságnál személyesen átveheti, ha igazolja, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a tartózkodási engedély okmányt a kézbesítésére megjelölt címen átvegye., azonban ezen körülményeket igazolnia kell.

Az összevont kérelmezési eljárásról szóló részletes tájékoztatást ide kattintva tekintheti meg.

A harmadik országbeli állampolgár az EU Kék Kártya meghosszabbítása iránti kérelmet az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen történő regisztrálást követően elektronikus úton szükséges benyújtania Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos részletes tájékoztatást ide kattintva tekintheti meg.

Felhívjuk figyelmét, hogy az elektronikus úton benyújtott kérelem akkor tekinthető a hatósághoz érkezettnek, ha az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Továbbá szükséges a befogadásról szóló visszaigazolástól számított 15 napon belül megjelenni az illetékes regionális igazgatóság előtt a személyazonosság igazolása, biometrikus adatok és aláírás minta felvételezése, valamint az okiratok elismerése céljából.

A tartózkodási engedély meghosszabbítása a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag akkor engedélyezhető, amennyiben a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása a bármely száznyolcvan napon belül a kilencven napot meghaladta.

 Amennyiben az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kíván EU Kék kártya kiadására irányuló kérelmet előterjeszteni, azt a törvényben meghatározott feltételeket igazoló okiratok csatolásával egyidejűleg legkésőbb a beutazástól számított harminc napon belül nyújthatja be.

1. A tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja 110 Euró, amelyet a külképviseleten elsősorban EUR-ban vagy más konvertibilis valutában, kivételesen a kérelem előterjesztésének helye szerinti állam törvényes fizetőeszközével kell megfizetni.
2. A tartózkodási engedély meghosszabbítására irányuló kérelem eljárási díja a Főigazgatóság ügyindítási elektronikus felületén (Enter Hungary) történő előterjesztés esetén 23.000 Forint. 
3. Vízummentes ország állampolgáraként vízummentesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmének igazgatási szolgáltatási díja a Főigazgatóság ügyindítási elektronikus felületén (Enter Hungary) történő előterjesztés esetén 26.000 Forint. 
4. Kivételes méltánylást érdemlő körülményre hivatkozással, méltányossági kérelem egyidejű csatolása mellett történő tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem belföldön történő személyes előterjesztésének igazgatási szolgáltatási díja 38.000 Forint.

Az eljárás díját elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) útján szükséges megfizetni. Kivételes méltánylást érdemlő körülményre hivatkozással, méltányossági kérelem egyidejű csatolása mellett történő tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem belföldön történő személyes előterjesztése esetén banki befizetés (a regionális igazgatóság által rendelkezésre bocsátott csekk) formájában, vagy elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) útján lehet az eljárás díját a kérelmezőnek leróni.

Amennyiben az eljárási díj befizetéséről számlát kíván kérni, kattintson az alábbi linkre:

Számla bizonylat kérése eljárási díj befizetéséről

 Az elutasító döntéssel szemben jogorvoslatnak van helye, mely a közléstől számított 8 napon belül nyújtható be az elsőfokú döntést hozó hatóságnál, illetve a kérelmezés helye szerinti külképviseleten. Abban az esetben, ha a fellebbezés elkésett, az nem a jogosulttól származik, valamint az ügyfél fellebbezésében olyan új tényre hivatkozik, amelyről a döntés meghozatala előtt tudomása volt, illetve a fellebbezést indoklás nélkül nyújtja be, az elsőfokú döntést hozó hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.  

A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja külképviseleti előterjesztés esetén  160 Euró, melyet elsősorban Euróban vagy más konvertibilis valutában, kivételesen a kérelem előterjesztésének helye szerinti állam törvényes fizetőeszközével kell megfizetni. Belföldi előterjesztés esetén a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 47.000 Forint, melyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) vagy banki befizetés (a regionális igazgatóság által rendelkezésre bocsátott csekk) útján kell leróni. A közlemény rovatba szükséges beírni az ügyfél nevét, születési idejét és „Tartózkodási engedély jogorvoslat”.

 Amennyiben az eljárási díj befizetéséről számlát kíván kérni, kattintson az alábbi linkre:

Számla bizonylat kérése eljárási díj befizetéséről

FORMANYOMTATVÁNYOK

A kérelem benyújtásához a „Tartózkodási engedély iránti kérelem” formanyomtatvány és a 3. számú betétlap kitöltése és kinyomtatása szükséges!

Amennyiben a kérelmezővel együtt utazik útlevelében szereplő kiskorú gyermeke, úgy az „A” betétlap kitöltése is szükséges a kérelemhez.

Microsoft Word formátumú, elektronikusan kitölthető formanyomtatvány:

-          Tartózkodási engedély és 3. számú betétlap

-          Tartózkodási okmány pótlása iránti kérelem

-          Tartózkodási okmány cseréje iránti kérelem

PDF formátumban letölthető, kézírással kitölthető formanyomtatványok:

-          Tartózkodási engedély és 3. számú betétlap

-          Tartózkodási okmány pótlása iránti kérelem

-          Tartózkodási okmány cseréje iránti kérelem

KÖTELEZŐ MELLÉKLETEK

TARTÓZKODÁSI CÉLT IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK

A beutazás és tartózkodás célja, a foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló között létrejött magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából – legalább hat hónapos határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére – kötött előzetes megállapodás vagy érvényes munkaszerződés csatolásával igazolható.

Az EU Kék Kártya iránti kérelemhez mellékelt foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodás vagy munkaszerződésben szereplő munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakmai képesítés, a felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirattal igazolható.

MAGYARORSZÁGI MEGÉLHETÉST IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK

A magyarországi megélhetéshez szükséges anyagi fedezet:

·      a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kötött előzetes megállapodás, vagy

·      érvényes munkaszerződés csatolásával igazolható.

MAGYARORSZÁGI SZÁLLÁSHELY MEGLÉTÉT IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK

A tartózkodási engedélyt kérelmezőknek az eljárás során valós magyarországi  lakcímadatot kell bejelenteni szálláshelyként a kérelemnyomtatványon. 

TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS MEGLÉTÉT IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK

A tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor okirattal kell igazolnia, hogy az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül (így különösen a társadalombiztosításról szóló külön törvény, nemzetközi szerződés, vagy külön megállapodás alapján jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére), vagy egészségügyi ellátásának költségeit a rendelkezésre álló anyagi fedezetből biztosítani tudja.

A kötelező mellékleteken kívül az eljárás során az idegenrendészeti hatóság a tényállás tisztázása érdekében további okiratok benyújtására is felhívhatja! Amennyiben a kérelem elektronikus úton került benyújtásra a hiánypótlási felhívás és annak teljesítése is elektronikus úton történik.

ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE

Az EU Kék Kártyát legalább két évre kell kiállítani. Amennyiben a foglalkoztatásra irányuló szerződés ennél rövidebb időtartamra szól, akkor az EU Kék Kártyát a foglalkoztatásra irányuló szerződés szerinti jogviszony időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani.

Az EU Kék Kártya érvényességi ideje legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható. Figyelemmel kell lenni azonban az úti okmány érvényességére, így az EU Kék Kártya birtokában történő keresőtevékenység folytatása célú tartózkodás esetén az EU Kék Kártya a fenti időtartamok ellenére is csupán az útlevél érvényességi idejéig állítható ki.

KAPCSOLÓDÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A schengeni tagállamok területén az érvényes EU Kék Kártya birtokában száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó időtartamú vízummentes beutazásra és tartózkodásra jogosult.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az EU Kék Kártya a kiadásától számított egy éves időszak alatt kizárólag

·      a kiadását megalapozó munkaviszonyban, vagy

·      hazai foglalkoztatáspolitikai érdek mérlegelése alapján engedélyezett munkaviszonyban való, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosít.

Ha a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke születik, ennek tényét köteles a következő adatok közlésével bejelenteni:

·      a gyermek törvényben meghatározott természetes személyazonosító adatai;

·      a gyermek úti okmányának azonosító adatai;

·      a gyermek szálláshelyének címe vagy lakcíme.

A harmadik országbeli állampolgár köteles úti okmányának, valamint tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését az idegenrendészeti hatóságnál (az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság igazgatóságánál, rendőrkapitányságon, vagy külföldi tartózkodás esetén az illetékes magyar külképviseleten) haladéktalanul bejelenteni. A bejelentésről az idegenrendészeti hatóság igazolást állít ki. Az elveszettnek hitt és az erről szóló bejelentés után megtalált úti okmányról az idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.