GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK (GY.I.K.)
1. Ha a tartózkodási engedélyem a rajta szereplő érvényességi idő szerint 2024. január 1. és február 29. között jár le, meddig tartózkodhatok vele jogszerűen Magyarországon?
Ha Önnek 2024. január 1. és 2024. február 29. között jár le a tartózkodási engedélye, annak érvényessége a törvény alapján 2024. április 30-ig meghosszabbodik, tehát úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is 2024. április 30-i érvényességi idővel lett volna kiállítva.
2. Érvényes jövedelemszerzés célú tartózkodási engedéllyel rendelkezem, azonban ilyen tartózkodási cél az új törvényben nem szerepel. Ha továbbra is Magyarországon szeretnék tartózkodni, mit tehetek?
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) alapján külföldi kizárólag a törvényben szereplő célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. A Btátv. alapján azon harmadik országbeli állampolgárok, akik a korábbi törvény alapján jövedelemszerzés céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, vendég-önfoglalkoztatás céljából terjeszthetnek elő tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet, amennyiben Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan kívánnak tartózkodni. A kérelmet legkorábban a jövedelemszerzés célú tartózkodási engedélyének lejárta előtt 45 nappal nyújthatja be. A tartózkodási engedély iránti kérelem késedelmes benyújtása okán igazolási kérelmet a tartózkodási engedély érvényességi idején túl előterjeszteni nem lehet.
3. Érvényes munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkezem, azonban ilyen tartózkodási cél az új törvényben nem szerepel. Ha továbbra is Magyarországon szeretnék tartózkodni, mit tehetek?
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) alapján külföldi kizárólag a törvényben szereplő célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. A Btátv. alapján azon harmadik országbeli állampolgárok, akik a korábbi törvény alapján munkavállalás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, a Btátv. szerinti munkavégzésre jogosító jogcímek valamelyikén (foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, vendégmunkás-tartózkodási engedély, Magyar Kártya, EU Kék Kártya, Nemzeti Kártya, illetve összevont kérelmezési eljárásban kiállítható családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély) terjeszthetnek elő tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet, amennyiben Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan kívánnak tartózkodni. Ezen jogcímek közül Önnek azt kell kérelmeznie, amelyik típusú engedélyre vonatkozó feltételek az Ön foglalkoztatása, az Ön munkaköre, illetve az Ön állampolgársága alapján fennállnak. A kérelmet legkorábban a munkavállalás célú tartózkodási engedélyének lejárta előtt 45 nappal nyújthatja be. A tartózkodási engedély iránti kérelem késedelmes benyújtása okán igazolási kérelmet a tartózkodási engedély érvényességi idején túl előterjeszteni nem lehet. Amennyiben a foglalkoztatási feltételeiben (munkakör, vagy munkavégzési hely, vagy foglalkoztató) történik változás, akkor a céljának megfelelő tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet a lejáratot megelőző 45. napnál korábban is benyújthatja.
4. Érvényes egyéb célú tartózkodási engedéllyel rendelkezem, azonban ilyen tartózkodási cél az új törvényben nem szerepel. Ha továbbra is Magyarországon szeretnék tartózkodni, mit tehetek?
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.)alapján külföldi kizárólag a törvényben szereplő célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. A Btátv. alapján azon harmadik országbeli állampolgárok, akik korábban egyéb célból kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkeztek kizárólag a Btátv-ben felsorolt tartózkodási célokból terjeszthetnek elő tartózkodási engedély iránti kérelmet, amennyiben Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan kívánnak tartózkodni. Azon esetben, ha a törvényben feltüntetett tartózkodási célok egyikének sem feleltethető meg a kérelmező tervezett magyarországi tartózkodási célja, akkor részére nem állítható ki tartózkodási engedély. Magyarország területén az egyéb célú tartózkodási engedélyen szereplő érvényességi idő végéig tartózkodhat.
5. Vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedélyem birtokában hol és hogyan tudok eleget tenni a rendszeres jelentkezési kötelezettségemnek?
A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatóság által meghatározott rendszeres jelentkezési kötelezettségének az idegenrendészeti ügyindítási felületen keresztül (Enter Hungary), erre a célra rendszeresített nyilatkozat kitöltésével és megküldésével tesz eleget.
6. Mit tehetek abban az esetben, ha birtokomban lévő, érvényes vendég-önfoglalkoztatás célú, foglalkoztatási célú vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel kimerítem a törvény által biztosított maximális 3 éves tartózkodási időt, és továbbra is szeretnék Magyarországon tartózkodni?
Amennyiben Ön olyan érvényes, meghosszabbított vendég-önfoglalkoztatás célú, foglalkoztatási célú, vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkezik, mellyel a törvény által maximálisan engedett 3 év tartózkodási idő lejárna, úgy a korábbi tartózkodási engedélyével megegyező célból tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet terjeszthet elő Magyarországon. A kérelmet a tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártát megelőzően legfeljebb 40 nappal nyújthatja be.
7. Mikortól lehet benyújtani vendégbefektetői vízum és tartózkodási engedély kérelmet?
A vendégbefektetői vízumra és tartózkodási engedélyre vonatkozó rendelkezéseket 2024. július 1-től kell alkalmazni.
8. A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély tekintetében ki lehet beruházó?
A beruházó a beruházás megvalósításának megrendelője, költségeinek viselője, és az, aki a külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel beruházás megvalósítása érdekében megállapodást, szerződést köt vagy a támogatási ajánlatát elfogadja.
9. A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély tekintetében mit jelent a beruházás megvalósítása?
Az építtető, illetve közreműködő fővállalkozó kivitelező és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter jóváhagyása esetén az alvállalkozó kivitelező által megvalósuló beruházás előkészítése, kivitelezése, használatbavétele, üzemeltetésének beindítása.
10. A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély tekintetében mi a beruházásra vonatkozó megállapodás?
A Kormány nevében eljáró külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel a beruházás megvalósítása érdekében kötött együttműködési megállapodás, amelyben a beruházó kifejezi beruházási szándékát, míg a Kormány nevében eljáró külgazdasági ügyekért felelős miniszter kifejezi azon szándékát, hogy a beruházás megvalósítása esetén együttműködik a beruházóval.
11. Mi az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás?
Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyezési eljárást megelőzően a beruházás megvalósítása érdekében, meghatározott időtartamra és meghatározott számú vendégmunkás alkalmazására vonatkozó hatósági ígérvény. Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás kiadása a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó eljárás.
12. Hol található a lista azokról a foglalkozásokról, amelyek esetében nem adható ki foglalkoztatási célú tartózkodási engedély?
A jogszabály lehetőséget biztosít a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter részére azon foglalkozások körének meghatározására, amely munkakörök esetén a harmadik országbeli állampolgár részére foglalkoztatási célú tartózkodási engedély állítható ki. Ez idáig erre vonatkozóan közlemény nem került kibocsátásra.
13. Hol található a lista azon állampolgárokról, akik foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt kaphatnak?
A jogszabály lehetőséget biztosít a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszternek, hogy a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott rendeletben meghatározza, hogy mely harmadik ország állampolgára kaphat foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt. Ez idáig ilyen rendelet kiadására nem került sor.
14. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély meghosszabbítható-e 3 év után, ennek menete miként alakul?
Azon esetben, ha a harmadik országbeli állampolgár törvény által engedett, meghosszabbítással együtt számított maximális tartózkodási időt (3 év) követően is szeretne foglalkoztatás céljából Magyarországon tartózkodni, akkor a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély érvényességi idejének letelte előtt legfeljebb 40 nappal ismételten tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be Magyarországon, de kizárólag foglalkoztatási célból.
15. Mely országok állampolgárai részére állítható ki vendégmunkás-tartózkodási engedély?
A Magyar Közlöny (2024. évi 23. szám) 2023. február 29-én megjelent száma tartalmazza a külgazdasági és külügyminiszter 7/2024. (II. 29.) KKM rendeletét. A KKM rendelet 10. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a rendelet 1. melléklete határozza meg azon harmadik országok listáját, amelyek állampolgára Magyarországon a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel foglalkoztatható. Az 1. számú melléklet az alábbi országokat sorolja fel:
- Belarusz Köztársaság,
- Bosznia-Hercegovina,
- Észak-macedón Köztársaság,
- Fülöp-szigetek,
- Indonéz Köztársaság,
- Kazah Köztársaság,
- Mongólia,
- Montenegrói Köztársaság,
- Vietnámi Szocialista Köztársaság,
- Oroszországi Föderáció,
- Brazil Szövetségi Köztársaság,
- Georgia,
- Kirgiz Köztársaság,
- Venezuelai Bolivári Köztársaság,
- Kolumbiai Köztársaság.
16. Magyar Kártya iránti kérelem benyújtásakor az előadóművészek, hivatásos sportolók és edzők valamint a mozgókép szakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozásnál tényleges munkát végző harmadik országbeli állampolgár esetében nem kell igazolni a felsőfokú szakmai képesítést?
A hatályos jogszabályok alapján a Magyar Kártya kiállítása összevont kérelmezési eljárásban történik, mely során a kérdésben jelzett ügyféli kör tekintetében felsőfokú szakmai képzettséget igazoló dokumentum előterjesztése nem szükséges.
17. Mit jelent a magas szintű képzettség az EU Kék Kártya esetében? BA vagy MA felsőfokú képesítést?
A magas szintű képzettséget a felsőoktatásban szerzett oklevél, illetve diploma tanúsítja.
18. Hogy lehet bizonyítani a magas szintű képzettséget az EU Kék Kártya iránti eljárásban?
Az előzetes megállapodásban vagy munkaszerződésben szereplő munkakör betöltéséhez szükséges magas szintű képzettséget a felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirattal (diploma/oklevél) szükséges igazolni, melyhez csatolni kell az okirat hiteles magyar fordítását (OFFI), amennyiben a végzettséget igazoló okirat nem angol nyelven került kiállításra.
Az információs és kommunikációs technológiákkal foglalkozó vezetők és szakemberek esetében az EU Kék Kártya kérelmezését megelőző 7 éven belül megszerzett legalább 3 éves releváns szakmai tapasztalatot az EU Kék Kártya kérelmezése szempontjából magas szintű szakmai képzettségnek kell tekinteni. Ez a szakmai tapasztalat az érintett foglalkozás tényleges és jogszerű gyakorlását alátámasztó, illetve annak időtartamát bizonyító okirattal igazolható.
19. Az EU Kék Kártya esetében mely munkakörök esetében fogadható el a releváns szakmai tapasztalat?
A meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettség az alábbi munkakörökben (FEOR-08) fogadható el:
FEOR-08 1322 Informatikai és telekommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője
FEOR-08 2141 Rendszerelemző (informatikai)
FEOR-08 2142 Szoftverfejlesztő
FEOR-08 2143 Hálózat- és multimédia-fejlesztő
FEOR-08 2144 Alkalmazásprogramozó
FEOR-08 2149 Egyéb szoftver- és alkalmazásfejlesztő,- elemző
FEOR-08 2151 Adatbázis-tervező és - üzemeltető
FEOR-08 2152 Rendszergazda
FEOR-08 2153 Számítógép-hálózati elemző, üzemeltető
FEOR-08 2159 Egyéb adatbázis- és hálózati elemző, üzemeltető
20. A Nemzeti Kártya kiadása iránti kérelemhez szükséges csatolni munkaerőigény igazolást?
Munkaerőigény igazolás csatolása Nemzeti Kártya kiadására irányuló kérelem esetében nem szükséges.
21. Nem EU-tagállamból, hanem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (azaz Izland, Liechtenstein, Norvégia) vagy Svájc területén letelepedett cégtől Magyarországra kiküldött harmadik országbeli állampolgár benyújthat kiküldetés célú tartózkodási engedély iránti kérelmet?
Izland, Liechtenstein, Norvégia, mint EGT-tagállamok, illetve Svájc a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás alapján részesei a 96/71/EK irányelvnek. A fentiekre tekintettel a fenti államok által kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok által kiküldetés céljából kérelmezhető tartózkodási engedély.22.A középfokú végzettségű külföldi állampolgárokra melyik munkavállalásra jogosító engedély típus alkalmazható?
Azon tartózkodási engedély típusok alkalmazhatóak középfokú végzettségű külföldi állampolgárokra, melyek kiállításhoz nem szükséges felsőfokú végzettség vagy felsőfokú szakmai képesítés. Ilyen típusú tartózkodási engedélyek: a szezonális munkavállalási célú, a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú, a foglalkoztatási célú és a vendégmunkás-tartózkodási engedély.
23. Ha a harmadik országbeli állampolgár családtagja munkát is kíván vállalni Magyarországon, milyen betétlapot kell benyújtani a tartózkodási engedély iránti kérelemhez?
Amennyiben a harmadik országbeli családtag a családi együttélés biztosításán túl foglalkoztatási jogviszonyt is kíván létesíteni, a tartózkodási engedély iránti kérelem összevont engedélyezési eljárás keretében kerül elbírálásra, és a családi együttélés biztosítása célú betétlap csatolása mellett a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, vagy a Magyar Kártya, illetve ukrán vagy szerb állampolgárok esetében Nemzeti Kártya iránti kérelem betétlapjának benyújtása is szükséges a tartózkodási engedély iránti kérelemhez.
24. A harmadik országbeli állampolgár azon hozzátartozója, aki a Btátv. szerint nem minősül családtagnak, milyen célból kaphat tartózkodási engedélyt?
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) preambuluma alapján külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. A Btátv. alapján családtagnak nem minősülő harmadik országbeli állampolgárok hozzátartozói (pl. barát/barátnő, menyasszony, nem eltartott szülő) kizárólag a Btátv-ben felsorolt tartózkodási célokból terjeszthetnek elő tartózkodási engedély iránti kérelmet, amennyiben Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan kívánnak tartózkodni.
Amennyiben a törvényben feltüntetett tartózkodási célok egyikének sem feleltethető meg a kérelmező tervezett magyarországi tartózkodási célja, akkor részére nem állítható ki tartózkodási engedély. Ugyanakkor jelezni kívánjuk, hogy amennyiben az érintett személyi kör az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő ország állampolgára, lehetősége van 90 napot meg nem haladó időtartamban vízummentesen tartózkodni Magyarországon, és abban az esetben, ha az adott állam és Magyarország között vízummentes megállapodás kapcsán bilaterális egyezmény van hatályban, további 90 napot vízummentesen itt tölteni.
Amennyiben a fenti hozzátartozó vízumkötelezettség alá eső harmadik országbeli állampolgár, akkor rövid időtartamú schengeni vízum birtokában van lehetősége belépni és tartózkodni 90 napot meg nem haladóan. Jelezni kívánjuk azonban, hogy C típusú, rövid időtartamú vízummal történő itt-tartózkodás esetén a Btátv. tartózkodási engedély belföldi kérelmezését nem teszi lehetővé.
25. Családi együttélés célú tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújthat-e az, akinél a családegyesítő fél még az előző idegenrendészeti jogszabály, a Harmtv. által kiállított engedéllyel rendelkezik (pl. 2025 vagy 2026-ig érvényes munkavállalás célú engedéllyel)?
Igen. Azon esetben, ha a harmadik országbeli állampolgár 2024. január 1-jét követően szeretne családi együttélés biztosítása céljából csatlakozni olyan családtagjához, aki az előző idegenrendészeti jogszabály, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) szerint kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, akkor esetében a családi együttélés biztosítása céljából a tartózkodási engedélyt 2024. január 1. után is a Harmtv. szerint kell kiadni, és arra a Harmtv. szabályait kell alkalmazni.
26. A Btátv-ben több tartózkodási jogcímnél is található olyan rendelkezés, hogy az engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen, belföldön nem kérelmezhető a tartózkodási engedély kiadása. Ez azt jelenti, hogy aki ilyen célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az más célú tartózkodási engedély iránti kérelmet egyáltalán nem terjeszthet elő?
Azon tartózkodási célok esetében, amelyeknél a jogszabály konkrétan meghatározza, hogy a tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető, tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem – a tartózkodási engedély lejártát és az Európai Unió tagállamainak területét történő elhagyását követően – a kérelmező állampolgársága vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban működő magyar külképviseleten terjeszthető elő.
27. Mely országok állampolgárai utazhatnak be vízummentesen Magyarországra?
Azon országok listája, melynek állampolgárai vízummentesen beutazhatnak Magyarországra, ide kattintva érhető el.
28. Meddig érvényes a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum?
A tartózkodási engedély átvételére jogosító, „D” típusú vízum maximális érvényességi ideje legfeljebb 3 hónap, amely vízum beutazásra és legfeljebb 30 napos tartózkodásra jogosít Magyarország területén. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a tartózkodási engedély kiadásának engedélyezését követő három hónapon belül nem utazik be Magyarországra, és az engedélyezett tartózkodását nem kezdi meg, az engedélyezett tartózkodási engedély érvénytelen, és a beutazásra és tartózkodásra való jogosultsága megszűnik.
29. Mikortól kell a társadalmi együttélés feltételeinek igazolására szolgáló magyar kulturális ismereti vizsgát tenni?
A társadalmi együttélés feltételeivel, és a magyar kulturális ismereti vizsgával kapcsolatos rendelkezéseket várhatóan 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.
