Logo

Nyomtatás
Tartalomjegyzék

Munkáltatók, fogadó szervezetek részére kiszabható közrendvédelmi bírságolás

Tájékoztató

a munkáltatók, fogadó szervezetek részére a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatban kiszabható közrendvédelmi bírságolás rendjéről

 

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (továbbiakban: Hivatal) segítséget kíván nyújtani a munkáltatók és a fogadó szervezetek részére a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatban kiszabandó közrendvédelmi bírságolás rendjéről, a jogszabályi rendelkezésekről és a Hivatal gyakorlatáról.

Munkáltató: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 214. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kölcsönbeadót is ideértve – amelynek javára, vagy irányítása alatt a foglalkoztatására sor kerül.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek a hatályos jogszabályok értelmében munkáltatónak minősülnek, így a munkaerő kölcsönző cégek által foglalkoztatottak esetében a munkáltatói bejelentési kötelezettségek a munkaerő kölcsönző céget terhelik!

Fogadó szervezet:

o   az a szervezet, amelyhez a vállalaton belül áthelyezett személyt áthelyezik, és amely jogi formájától függetlenül, jogszabályban meghatározottak szerint létrehozott jogi személy;

o   külön jogszabályban meghatározott kutatószervezet, felsőoktatási intézmény, oktatási intézmény, önkéntes szolgálati rendszerért felelős szervezet vagy gyakornokokat fogadó szervezet.

 

A munkáltató, illetve a fogadó szervezet kötelezettségei a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával kapcsolatban

A munkáltatónak, illetve a fogadó szervezeteknek a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával kapcsolatban az alábbi kötelezettségei vannak:

1)      ellenőrzési kötelezettség: a munkáltató vagy a fogadó szervezet legkésőbb a harmadik országbeli állampolgár munkába lépésének napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes tartózkodási engedéllyel, vagy más tartózkodásra jogosító engedéllyel, valamint keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik-e

2)      megőrzési kötelezettség: a munkáltató, vagy a fogadó szervezet a foglalkoztatás időtartama alatt köteles megőrizni a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott érvényes tartózkodási engedély, vagy más, tartózkodásra jogosító engedély másolatát

3)      bejelentési kötelezettség: a munkáltató, vagy a fogadó szervezet 5 napon belül az idegenrendészeti hatóságnak bejelenteni köteles:

a)      a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megkezdését

b)      azt a tényt, hogy a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg, illetve

c)      azt, hogy a munkavégzés a munkavállalási engedély, vagy az összevont engedély érvényességi idején belül megszűnik.

4)      A munkáltató, vagy a fogadó szervezet a bejelentést a következő adatok közlésével köteles teljesíteni:

a) munkáltató, vagy fogadó szervezet adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),

b) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett természetes személyazonosító adatai,

c) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett tartózkodásra jogosító engedélyének száma,

d) munkakör,

e) a tényleges munkavégzés vagy vállalaton belül áthelyezés megkezdésének, meg nem kezdésének vagy a munkavállalási engedély, vagy az összevont engedély érvényességi idején belül történő megszűnésének időpontja.

A fogadó szervezet legkésőbb a munkába állást követő öt napon belül köteles bejelenteni, ha az Európai Unió tagállama által, vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországon a fogadó szervezetnél végez munkát. A bejelentésnek tartalmaznia kell a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, a vállalaton belüli áthelyezés tervezett időtartamát és a fogadó szervezet vállalkozáscsoporthoz való tartozását.

 

A munkáltató, illetve a fogadó szervezet kötelezettségeinek elmulasztásával járó jogkövetkezményekről

A munkavégzés helye szerinti idegenrendészeti hatóság a munkáltatót, fogadó szervezetet – a fentiekben részletezett kötelezettségei bármelyikének megszegése esetén – a foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számával arányos mértékű közrendvédelmi bírsággal sújtja (kötelező jellegű). A közrendvédelmi bírság mértéke foglalkoztatottanként 500.000 (ötszázezer) Forintig terjedhet.

 

A közrendvédelmi bírság megfizetésére vonatkozó felelősség rendjéről

A munkáltató, illetve a fogadó szervezet akkor mentesül a közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy - a fentiekben részletezett - ellenőrzési, megőrzési és bejelentési kötelezettségeinek eleget tett.

Nem mentesül a munkáltató, illetve a fogadó szervezet viszont a közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól akkor, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az érvényes tartózkodási engedélyként, vagy más, tartózkodásra jogosító engedélyként bemutatott okmány hamis volt.

Egyetemleges felelősség terheli a fővállalkozót és valamennyi közbenső alvállalkozót az alvállalkozó munkáltatóval vagy a fogadó szervezettel együtt a közrendvédelmi bírság megfizetéséért akkor, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az alvállalkozó munkáltató harmadik országbeli állampolgárt érvényes tartózkodási engedély, vagy más, tartózkodásra jogosító engedély, vagy az e törvény alapján keresőtevékenység folytatására jogosító engedély nélkül foglalkoztat.

A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint az 539/2001/EK tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó személy - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Harmtv. (2007. évi II. törvény) 20. § (1) és (2) bekezdés szerinti keresőtevékenységet folytathat.

Az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés céljából az Európai Unió tagállama által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel és érvényes úti okmánnyal rendelkezik és amennyiben a beutazása vagy tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, illetve közegészségügyi érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, jogosult

  • az Európai Unió tagállamai területén szabadon mozogni, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországra beutazni és ott tartózkodni,
  • külön engedély nélkül a vállalaton belüli áthelyezés keretében a magyarországi fogadó szervezetnél munkát végezni.

Kilencven napot meghaladó tartózkodás esetén keresőtevékenységet - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - az a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki rendelkezik

a) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,,

b) humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, továbbá az, aki

c) keresőtevékenység folytatása céljából, jövedelemszerzés vagy munkavállalás céljából, családi együttélés biztosítása céljából, kutatás céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel, vagy

d) EU Kék Kártyával

e) vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.

Utoljára frissítve:
Vissza a tetejére

2013 Bevándorlási Hivatal, by Chronos Systems